Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. szeptember 20-23. között részt vett az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén, valamint felszólalt az ENSZ Közgyűlés általános vitáján, továbbá részt vett és felszólalt a közgyűlés margóján megrendezett Külügyminiszterek Tanácsának informális ülésén, és a Forum of Small States (FOSS) kiválasztott tagjai számára - Szingapúr által - szervezett munkaebéden, valamint 8 ENSZ kísérőrendezvényen is. Emellett kétoldalú találkozót bonyolított le 19 tagállami és 3 üzleti partnerrel, bilaterális találkozókat folytatott 6 ENSZ tisztségviselővel, katolikus egyház és zsidó szervezetek képviselőivel, a politikai élet kiemelt szereplőivel, továbbá interjúkat adott a jelentősebb amerikai és nemzetközi sajtóorgánumoknak (CNN, Al Jazeera, NewsMax, CGTN, Politico, Washington Examiner, TASS, Ria Novosti, Associated Press).

Az ENSZ Közgyűlésének magas szintű hetére minden év szeptemberében New Yorkban kerül sor. A magas szintű hét általános vitáján, további eseményein és kísérőrendezvényein a tagállamok államfői, kormányfői, valamint miniszteri szinten vesznek részt. A közgyűlési időszakokhoz kapcsolódóan megemlíthető, hogy a magyar küldöttség tevékenységét minden évben a Magyar Közlönyben megjelenő irányelvek határozzák meg, melyek az egyes kérdéseket érintően egyfajta keretet is nyújtanak a hazai álláspontok becsatornázásához.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvétele az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján

Az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján, 2021. szeptember 23-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr szólalt fel. Beszédében kiemelte, hogy az egyetlen választ a vakcinák és így az immunizáció jelenti, így a sikeres védekezés elsősorban kapacitás kérdése. A világ teljes lakosságának beoltására képesnek kell lennie a nemzetközi közösségnek, amihez biztosítani kell, hogy a vakcinákat minél több helyen gyártsák. Kiemelte: nem szabad ideológiai vagy politikai kérdésként kezelni a különböző vakcinákat, hiszen azok az életmentés eszközei. A nemzetközi, regionális és nemzeti hatóságoknak szakmai, tényeken alapuló eljárást kell folytatniuk az engedélyezések terén, kizárva minden egyéb szempontot.

Miniszter úr felszólalásában arra is rámutatott, hogy a másfél éve tartó nemzetközi krízis a jól ismert egészségügyi következmények mellett jelentős gazdasági hátrányokat is okozott, főleg a gyermekeket nevelő, alacsony bevétellel gazdálkodó családokat sújtotta a pandémia. A megváltozott munkakörülmények (távmunka) és a digitális formára való áttérés egy új és tapasztalatlan felhasználókból álló, sebezhető csoportot teremtett, melyek tagjai a digitális térben könnyen a kiberbűnözés áldozataivá válhatnak. Ennek okán hazánk sürgetőnek találja, hogy egy olyan nemzetközi szintű szabályozás szülessen, mely megvédi ezen csoport tagjait, különös figyelemmel a gyermekeket a különböző szexuális propagandától, valamint az online bántalmazástól.

Amennyiben nem tudjuk megfelelő módon kezelni a koronavírusjárvány negatív hatásait, akkor egyre jelentősebb volumenű kihívásokkal kell szembe néznünk, mint például a békeidőben is egészségügyi kockázatot jelentő migrációs hullámok, vagy az egyre fokozódó terrorizmus. Kijelentette, hogy a járvány és a migráció ördögi kört alkothat, mivel minél több helyen jelenik meg a fertőzés, annál több ember indul meg, s minél többen indulnak meg, annál nagyobb a vírus további terjedésének veszélye. Így a migráció napjainkban már nemcsak kulturális és biztonsági, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A nemzetközi közösség afganisztáni "kudarcával" kapcsolatban arról számolt be, hogy most a károk mérséklésére kell összpontosítani, és meg kell akadályozni, hogy a dél-ázsiai ország ismét a terrorszervezetek menedékhelyévé, illetve illegális bevándorlási áradatok kiindulópontjává váljon. Ez ugyanis szavai szerint közvetlen biztonsági fenyegetést jelentene a régióra és Európára nézve is.

Kiemelte, hogy egyes európai uniós vezetők hasonló hibákat követnek el, mint 2015-ben, felelőtlen nyilatkozatokat tesznek, hazájuk elhagyására buzdítják az afgánokat, noha látható, hogy a korábban érkezők társadalmi integrációja is megbukott. Eközben nincsenek tekintettel a térségbeli országokra, amelyek szerint az afganisztáni kihívásokat Afganisztánban kell megoldani.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország már eleget tett erkölcsi kötelességének, evakuálta mindazokat, akik korábban a magyar kontingensnek segítettek, másokat viszont nem fog befogadni Afganisztánból. A kormány a korábbiakhoz hasonlóan most is el fogja utasítani az esetleges kötelező befogadási kvótákat. A segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, megfelelő körülményeket kell teremteni, és nem az ott élőket kell otthonuk elhagyására bátorítani. Magyarország például a Hungary Helps program keretében eddig mintegy 250 ezer keresztény hazatérését vagy helyben maradását tette lehetővé Afrikában és a Közel-Keleten - mondta. A külügyminiszter végezetül kijelentette, hogy a koronavírus-járvány a sok nehézség mellett elhozta a jobb együttműködés reményét is a világnak, ehhez azonban pragmatikusabb, tiszteleten alapuló kapcsolatra van szükség Kelet és Nyugat között. 

A magas szintű hét margóján Miniszter Úr az ENSZ Közgyűlés általános vitája mellett az alábbi eseményeken vett részt: