A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferencián született döntés alapján 2015-ben került sor a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszer elfogadására. A keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. A keretrendszer kialakításában és formálásában Magyarország a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt.


A 2015 őszén elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer és annak gerincét képező célrendszer végrehajtása, azaz a világ fejlődési pályájának fenntartható irányba állítása az ENSZ eddigi egyik legnagyobb vállalkozása.

A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencián döntés született arról, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) teljesítési határidejének lejártával a 2015 utáni időszakra a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő agendára van szükség. Az új globális Fenntartható Fejlődési Keretrendszer a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem pilléreire építve a fejlődő országok mellett a fejlett államokra is kiterjed. A korábbi, csak a fejlődő országok problémáira koncentráló logikával való szakítás így lehetőséget ad a fejlett országok számára is saját fejlesztési céljaik megvalósítására a keretrendszeren belül.

Magyarország a kezdetektől fogva aktív részt vállalt a keretrendszer formálásában.  Hazánk látta el Kenyával együtt annak az ENSZ Nyílt Munkacsoportnak (OWG) a társelnöki feladatait, amely a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) kidolgozásával foglalkozott közel másfél éves mandátuma alatt. A munkacsoport társelnökeként végig arra törekedtünk, hogy e testület tevékenysége az átfogó, új keretrendszer összetettségét szem előtt tartva járuljon hozzá az egyetemes érvényű Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozásához. A célrendszerre vonatkozó javaslatot az OWG 2014. július 19-én fogadta el, amelyet a társelnökök benyújtottak a Közgyűlés elnökének. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 10-én konszenzussal fogadta el az OWG-jelentést üdvözlő határozatot. A határozat elfogadásával az OWG munkája, és ezzel Magyarország formális társelnöki szerepe véget ért. A volt magyar társelnök, Kőrösi Csaba tevékenységét, valamint a minden tagállamnak részvételi lehetőséget biztosító nyitott munkamódszert nagy elismerés övezte. A javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmazott.

2015 év elején vette kezdetét az a kormányközi tárgyalási folyamat, amely a teljes fejlesztési keretrendszert dolgozta ki. A kormányközi tárgyalási folyamat 2015 augusztusában zárult le a ’Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development’ című záródokumentum konszenzussal történő elfogadásával. A tárgyalások folyamán post-2015 agenda névvel illetett új keretrendszer az elfogadásakor az azt tartalmazó dokumentum címe után az Agenda 2030 elnevezést kapta. Az OWG által elfogadott, hazánk számára kedvező cél- és alcél-rendszer a tárgyalások alatt végig egyhangú támogatást élvezett, ezért csak a szükségesen minimális változtatásokon ment keresztül. A 2015 utáni fejlesztési irányokat kijelölő dokumentumot ünnepélyes keretek között a 2015. szeptember 25-27. között, New Yorkban megrendezett ENSZ Fejlesztési Csúcs első napján a 193 tagállam vezetője egyhangú döntéssel fogadta el.

A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer kialakítására irányuló kormányközi tárgyalásokkal párhuzamosan folyt az 2015. július 13-16. között, Addisz Abebában megrendezett ENSZ harmadik Fejlesztésfinanszírozási Konferenciára történő felkészülés. A konferencia záródokumentuma, az Addisz Abeba-i Akcióterv, konkrét javaslatokat tesz a Fenntartható Fejlődési Célok pénzügyi megvalósítási lehetőségeire, létrehozza az új Globális Partnerséget az összes érdekelt nemzetközi fejlesztési szereplő bevonásával, továbbá hangsúlyozza az innovatív finanszírozási módok fontosságát is. Az akcióterv formájában elfogadott záródokumentum az új Fenntartható Fejlődési Keretrendszer szerves részét képzi, ezzel is biztosítva a keretrendszer végrehajtását.

A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer megvalósítása terén elért haladás ellenőrzését az ENSZ 2012. évi riói konferenciáján létrehozott Magas Szintű Politikai Fórum (High Level Political Forum, HLPF) fogja össze.

A Fenntartható Fejlődési Célok rendszere egyetemes jellegéből kifolyólag minden ország számára feladatot ad annak megvalósítása, amely holisztikus megközelítést és politikai támogatást igényel, hiszen a célok valamennyi ágazati és tagállami szakpolitikára kiterjedő, összefüggő rendszert alkotnak.

A célok hazai végrehajtására történő felkészülés jegyében, az érintett szaktárcák közreműködésével elkészült a keretrendszer teljes magyar nyelvű kormányzati fordítása, amely megtalálható a ’kapcsolódó anyagok’ között


A Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának magyarországi koordinációja


Hazánkban az egyes célok tartalmában foglaltak teljesítéséhez szükséges, különböző szakpolitikákat érintő feladatok végrehajtásában az illetékes tárcák rendelkeznek szakmai felelősséggel. Az alcélok végrehajtásához szükséges pénzügyi források kezelése szintén a vonatkozó szaktárcák felelősségi körébe tartozik.


Az Agenda 2030 hazai megvalósítására vonatkozó, valamint az európai uniós szintű végrehajtásra vonatkozó koordinációs feladatokat jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el. A Keretrendszerben foglaltak külkapcsolati aspektusaival, azaz a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel és a globális szintű végrehajtással összefüggésben feladat– és hatáskörrel a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelkezik. 


A hazai végrehajtás nyomon követésében kiemelt szerepe van a Központi Statisztikai Hivatalnak, amely az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. Az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerveként működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már 2013-ban kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, mely második, 2015-ben készült előrehaladási jelentése megállapította, hogy a Keretstratégiában foglalt célok összehangban állnak az Agenda 2030 célrendszerével.