A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferencián született döntés alapján 2015-ben került sor a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszer elfogadására. A keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. A keretrendszer kialakításában és formálásában Magyarország a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt.
A 2015 őszén elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer és annak gerincét képező célrendszer végrehajtása, azaz a világ fejlődési pályájának fenntartható irányba állítása az ENSZ eddigi egyik legnagyobb vállalkozása.
A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencián döntés született arról, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) teljesítési határidejének lejártával a 2015 utáni időszakra a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő agendára van szükség. Az új globális Fenntartható Fejlődési Keretrendszer a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem pilléreire építve a fejlődő országok mellett a fejlett államokra is kiterjed. A korábbi, csak a fejlődő országok problémáira koncentráló logikával való szakítás így lehetőséget ad a fejlett országok számára is saját fejlesztési céljaik megvalósítására a keretrendszeren belül.
Magyarország a kezdetektől fogva aktív részt vállalt a keretrendszer formálásában. Hazánk látta el Kenyával együtt annak az ENSZ Nyílt Munkacsoportnak (OWG) a társelnöki feladatait, amely a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) kidolgozásával foglalkozott közel másfél éves mandátuma alatt. A munkacsoport társelnökeként végig arra törekedtünk, hogy e testület tevékenysége az átfogó, új keretrendszer összetettségét szem előtt tartva járuljon hozzá az egyetemes érvényű Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozásához. A célrendszerre vonatkozó javaslatot az OWG 2014. július 19-én fogadta el, amelyet a társelnökök benyújtottak a Közgyűlés elnökének. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 10-én konszenzussal fogadta el az OWG-jelentést üdvözlő határozatot. A javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmazott.
A kormányközi tárgyalási folyamat 2015 augusztusában zárult le a ’Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development’ című záródokumentum konszenzussal történő elfogadásával. A tárgyalások folyamán post-2015 agenda névvel illetett új keretrendszer az elfogadásakor az azt tartalmazó dokumentum címe után az Agenda 2030 elnevezést kapta. A 2015 utáni fejlesztési irányokat kijelölő dokumentumot ünnepélyes keretek között a 2015. szeptember 25-27. között, New Yorkban megrendezett ENSZ Fejlesztési Csúcs első napján a 193 tagállam vezetője egyhangú döntéssel fogadta el.
A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer kialakítására irányuló kormányközi tárgyalásokkal párhuzamosan folyt az 2015. július 13-16. között, Addisz Abebában megrendezett ENSZ harmadik Fejlesztésfinanszírozási Konferenciára történő felkészülés. A konferencia záródokumentuma, az Addisz Abeba-i Akcióterv konkrét javaslatokat tesz a Fenntartható Fejlődési Célok pénzügyi megvalósítási lehetőségeire, létrehozza az új Globális Partnerséget az összes érdekelt nemzetközi fejlesztési szereplő bevonásával, továbbá hangsúlyozza az innovatív finanszírozási módok fontosságát is. Az akcióterv formájában elfogadott záródokumentum az új Fenntartható Fejlődési Keretrendszer szerves részét képezi.
A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer megvalósítása terén elért haladás ellenőrzését az ENSZ 2012. évi riói konferenciáján létrehozott Magas Szintű Politikai Fórum (High Level Political Forum, HLPF) fogja össze. A Magas Szintű Politikai Fórumra miniszteri szinten évente a Gazdasági és Szociális Tanácsban (ECOSOC), állam- és kormányfői szinten pedig négyévente a Közgyűlés keretei között kerül sor.
Az ECOSOC égisze alatt, minden év júliusában megrendezett miniszteri szintű Fórumon – évekre lebontva és témakörökbe rendezve a prioritásokat – tematikus felülvizsgálatot végeznek, melynek zárásaként az érdekelt felek politikai nyilatkozatot fogadnak el. Minden évben, az adott év tematikájától függetlenül a végrehajtás eszközeivel foglalkozó 17. cél megvalósításával kapcsolatos előrehaladás bemutatása is napirendre kerül a HLPF keretein belül. Ezen kívül a tagállamok lehetőséget kapnak a Keretrendszerben foglaltak nemzeti végrehajtásával kapcsolatosan tett lépéseik, jó gyakorlatok megosztására, valamint önkéntes nemzeti beszámolók bemutatására. Hazánk 2018 júliusában tette meg első önkéntes nemzeti jelentését.
Az Európai Unió – az Európai Bizottság és a finn EU elnökség szervezésében – 2019-ben számolt be első alkalommal az SDG-k uniós szintű végrehajtásának helyzetéről, és ehhez kötődően a fejlődő országokban végzett tevékenységük hatásairól.
A Közgyűlés égisze alatti Csúcstalálkozóra négyévente kerül sor, melynek fókuszában az SDG-k megvalósításának és az Agenda 2030 egészének átfogó értékelése állnak. Először 2019-ben, az ENSZ Közgyűlés 74. ülésszakának magas szintű hetén került megrendezésre a Közgyűlés égisze alatti csúcstalálkozó. Az SDG Summit elnevezésű eseményen hazánkat – akárcsak a 2019 szeptemberében megrendezésre került Klímacsúcstalálkozón – Áder János akkori köztársasági elnök képviselte.
A Fenntartható Fejlődési Célok rendszere egyetemes jellegéből kifolyólag minden ország számára feladatot ad annak megvalósítása, amely holisztikus megközelítést és politikai támogatást igényel, hiszen a célok valamennyi ágazati és tagállami szakpolitikára kiterjedő, összefüggő rendszert alkotnak.
A Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának magyarországi koordinációja
Hazánkban az egyes célok foglaltak teljesítéséhez szükséges, különböző szakpolitikákat érintő feladatok végrehajtásában az illetékes tárcák rendelkeznek szakmai felelősséggel. Az alcélok végrehajtásához szükséges pénzügyi források kezelése szintén a vonatkozó szaktárcák felelősségi körébe tartozik.
Az Agenda 2030 hazai megvalósítására vonatkozó, valamint az európai uniós szintű végrehajtásra vonatkozó koordinációs feladatokat jelenleg az Energiaügyi Minisztérium látja el. A Keretrendszerben foglaltak külkapcsolati aspektusaival, azaz a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel és a globális szintű végrehajtással összefüggésben feladat– és hatáskörrel a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelkezik.
A hazai végrehajtás nyomon követésében kiemelt szerepe van a Központi Statisztikai Hivatalnak, amely az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. Az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerveként működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már 2013-ban kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, melynek második, 2015-ben készült előrehaladási jelentése megállapította, hogy a Keretstratégiában foglalt célok összehangban állnak az Agenda 2030 célrendszerével.