A nemzetközi közösség erőinek egyesítésével elkerülhető lehetne az eszkaláció a Közel-Keleten, a régió országai pedig visszatérhetnének az Ábrahám-egyezmények reményt jelentő pályájára a béketeremtés érdekében - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének informális ülésén leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi konfliktus egy brutális terrortámadással kezdődött másfél hónapja Izrael ellen, ezt nem szabad relativizálni. "És nem csak Izraelnek, hanem az egész világnak érdeke, hogy ne történhessen újabb hasonló szörnyű támadás.

A terrorizmus elleni fellépés sikere a világ érdeke" - hangsúlyozta. Beszédében a helyzet kapcsán három különleges magyar szempontra hívta fel a figyelmet. Először is a Gázai övezetben rekedt civilek megóvásának fontosságát említette, arra térve ki, hogy tizenöt magyar állampolgár is a területen volt, de mostanra a távozni szándékozók mindegyikét sikerült kijuttatni.

Ezzel összefüggésben köszönetet mondott egyiptomi és izraeli kollégájának, akik nélkül szavai szerint ez nem lett volna lehetséges. A második pont, hogy a Hamásznak azonnal és feltételek nélkül szabadon kell bocsátania a túszul ejtett személyeket, akik között öt magyar állampolgár is van - húzta alá.

Rámutatott, hogy Magyarország kizárólag olyan döntésekhez, határozatokhoz és nyilatkozatokhoz tud hozzájárulni, amelyek a terrorszervezetet felszólítják az elhurcolt emberek haladéktalan elengedésére. Illetve hozzátette, hogy Katar fontos szerepet játszik a közvetítésben a túszszabadítás érdekében. Végül kiemelte, hogy kritikus fontosságú lenne Egyiptom stabilitásának megőrzése Európa számára, az észak-afrikai ország ugyanis a kontinens egyik védőbástyája az illegális migrációs hullámokkal szemben.

Úgy vélekedett, hogy miközben a nemzetközi közösség azt kéri Kairótól, hogy mindenkit fogadjon be a Gázai övezetből, hozzá kellene járulni az ország stabilitásának fenntartásához is, Magyarország ezért is ajánlott fel százezer eurót a rászorulók egészségügyi ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Európa biztonságát súlyos kihívások érik napjainkban, és a közel-keleti helyzetnek közvetlen kihatása van a kontinens egészére. "Ezért mi, magyarok rendkívül érdekeltek vagyunk a közel-keleti régió békéjében és biztonságában" - mondta.

Kifejtette, hogy rövid távon a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie az eszkaláció, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a terrorellenes harc államközi háborúvá szélesedjen. "Ez teljességgel beláthatatlan, megjósolhatatlan következményekkel járna a térségben, amit szerintem egyikünk sem akar" - közölte a miniszter, felelősségteljes magatartásra szólítva fel.

Majd úgy folytatta, hogy hosszú távon pedig vissza kellene térni az Izrael és több arab állam kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások szelleméhez, mivel ez jelentette a legjobb reményt a békére az utóbbi évtizedekben. Ezért azt kérte az egyezmények részes feleitől és a csatlakozást tervezőktől, hogy ne adják fel.

"Hiszünk benne, hogy ha egyesítjük erőinket, akkor elkerülhetjük a közel-keleti helyzet eszkalációját, s képesek lehetünk visszatérni a reményteli útra, hogy biztosítsuk, hogy mindenki békében, stabilitásban élhessen a Közel-Keleten" - összegzett. 

(forrás: kormany.hu)