Magyarország 1955 decemberében nyert felvételt az Egyesült Nemzetek (ENSZ) tagjai közé további 15 országgal együtt. Az ezt követő években hazánk megkezdte az ENSZ-család szervezetének tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódást, és azóta is számos magyar szakértővel és tisztségviselővel képviselteti magát a szervezetben, akik segítik az ENSZ Titkársága, az ENSZ szervei, a szakosított intézmények és autonóm szervek, valamint az egyéb bizottságok és kapcsolódó testületek munkáját. 


Magyarország 1955. december 14-én nyert felvételt az Egyesült Nemzetek tagjai közé (ENSZ). A nemzetközi enyhülési folyamat részeként ekkor vált az ENSZ tagjává további 15 ország: Albánia, Ausztria, Ceylon (Sri Lanka), Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.

Magyarország ENSZ-tagságának kezdeti éveit alapjaiban határozta meg az 1956-os októberi forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás, amely azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés napirendjére került. A magyarországi események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én különbizottságot hozott létre. Az ezt követő években a „magyar kérdés” folyamatosan szerepelt az ENSZ különböző fórumainak napirendjén, amíg a Kádár-rendszer konszolidációját követően a Különbizottság 1962-ben le nem zárta tevékenységét.

 

A következő években Magyarország megkezdte teljes körű integrációját az ENSZ-család rendszerébe. Fokozatosan bekapcsolódtunk többek között az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tevékenységébe. Magyarország már az ENSZ-tagság elnyerése előtt is részt vett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az Egyetemes Postaegyesület (UPU), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyermekalapja (UNICEF), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkájában.

 

Hazánk  a szervezetbe való felvétele óta folyamatosan arra törekszik, hogy az ENSZ-család céljainak eléréséhez Magyarország aktívan hozzájáruljon, segítse az ENSZ szerveinek, szakosított intézményeinek, kapcsolódó szerveinek, és az egyéb bizottságainak és testületeinek munkáját, szakmailag kiemelkedő magyar szakértőkkel támogassa a szervezet tevékenységét.

 

A fenti célok megvalósítása felé vezető út eredményeképp Magyarországot kétszer – 1968-ban és 1992-ben – választották meg Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé.  Hazánk szintén kétszer töltötte be az ENSZ Közgyűlés elnöki tisztségét: 1982-ben az ENSZ Közgyűlés 37. ülésszaka, Hollai Imre, 40 év elteltével 2022-ben az ENSZ Közgyűlése 77. ülésszakán pedig Kőrösi Csaba személyében.


Az ENSZ tevékenyégéhez fűződő békefenntartás a nemzetközi közösség alapvető eszköze a béke és biztonság elősegítésében. A válságkezelési és békefenntartási feladatokban való részvétel a magyar biztonságpolitika egyik kiemelt eleme.  Magyarország 1988-ban kapcsolódott be az ENSZ békefenntartó tevékenységébe az Irak-Irán Katonai Megfigyelő Csoport tagjaként, s azóta már számos ENSZ különböző békefenntartói misszióban vett részt és küldött kontingenst.

       

    Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter                          találkozója New Yorkban, 2023. február 24-én. 

      (Fotó: MTI/)


A fentieken túl hazánk rendkívüli elkötelezettségét mutatja az ENSZ-szel és szakosított szerveivel való együttműködés terén,  hogy a Magyar Kormány erőfeszítéseinek eredményeként az elmúlt közel egy évtizedben Budapest számos nemzetközi szervezet és szakosított intézmény (UNHCR, FAO, WHO, ILO, IFRC, ICRC, UNOCT) regionális központja  lett.  A regionális központokon felül Budapest kiemelt szerepet tölt be, mint nemzetközi szervezetek globális szolgáltató központjainak (UNHCR, UNICEF, WHO, IFRC és hamarosan a WFP) a székhelye. A hazánkban már jelen levő ENSZ irodák visszajelzései alapján a szervezetek elégedettek a fővárosunkra eső választásukkal, kiemelve a budapesti központok rendkívül előnyös elhelyezkedését, az itt tapasztalható életszínvonalat és a város nyújtotta számtalan lehetőséget. A nemzetközi szervezetek közel kétezer embernek adnak munkát Budapesten. 


Vlagyimir Voronkov, az ENSZ főtitkárhelyettese és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az ENSZ terrorizmus elleni hivatalának közös rendezvényén, 2019. november 7-én.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)