Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2015-ben ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját. A szervezet, mely mára a világ csaknem valamennyi független államát magában foglalja, 1945-ben azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az államok közti együttműködést, illetve a nemzetközi béke és biztonság megteremtését.

 

1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek előkészítő tanácskozása, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányának főbb rendelkezéseit. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezen kívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot (BT) az öt nagyhatalom - USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió - állandó tagságával.

 

1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin Jaltában megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására.

 

Az Egyesült Nemzetek konferenciája San Franciscóban (1945. április 25-június 26.)

 

A konferencia két hónap alatt végleges formába öntötte az Egyesült Nemzetek alapokmányát. A nagyhatalmak küldöttségeit általában külügyminiszterek vezették, a konferencia irányító testülete a Koordináló Bizottság volt, amelyben a négy nagyhatalom és tíz másik állam képviselői vettek részt. A négy nagyhatalom végig vezető szerepet játszott a konferencia folyamán, és együttes fellépésükkel megakadályozták, hogy a többi állam nagyszámú módosító javaslata ellenére lényeges változás történjen a Dumbarton Oaks-i javaslatokhoz képest, különösen a Biztonsági Tanács hatáskörének szűkítése vonatkozásában. Ebben a Brit Birodalomhoz tartozó államok, így Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, India és a Dél-Afrikai Unió mellett a latin-amerikai államok játszottak aktív szerepet. A gyarmati rendszer következményeként a "fekete" Afrikából csak Etiópia és Libéria volt jelen a konferencián. A latin-amerikai csoport azonban önmagában is 20 szavazatot képviselt, így adott esetben megakadályozhatta volna, hogy kétharmados többséggel fogadhassanak el bizonyos rendelkezéseket.

 

A szükséges számú megerősítő okirat letétbe helyezése után az ENSZ Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, azóta ez a nap az ENSZ napja. A "szükséges számnak" magában kellett foglalnia a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, valamint az aláíró államok többségének ratifikációját.

 

Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van.

 

Forrás: Prandler Árpád, Blahó András: Nemzetközi szervezetek és intézmények, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014. 169-174p.