A nemzetközi fejlesztési szakpolitika célja a világban létező szegénység és a globális egyenlőtlenségek csökkentése, a nemzetközi biztonság és stabilitás, a béke és a fenntartható fejlődés, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogbiztonság előmozdítása.


1945-ös alapítása óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik fő tevékenységi területe a nemzetközi fejlesztési együttműködés, legjelentősebb nemzetközi fejlesztési vonatkozású vállalkozása a Millenniumi Fejlesztési Célok (Millenium Development Goals) elnevezésű program 2000-ben történő elfogadása volt, amelyet 2015-ben váltott fel az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszer – az Agenda 2030 –, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel konkrét célkitűzéseket. Az Agenda 2030 középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDGs) állnak, minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva a célok megvalósulásából.


Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködését és humanitárius tevékenységét – összhangban az ENSZ, az EU és az OECD által lefektetett keretekkel – az Országgyűlés által 2014-ben elfogadott a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. Törvény (NEFE-törvény) szabályozza. A törvényi kereteken túl a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés alapelveit, céljait és fő irányait a Kormány 1792/2019. (XII. 23.) számú határozataként 2020. január 1-jével hatályba lépett, Magyarország 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiája (NEFE2025) tartalmazza. A NEFE2025 célja, hogy Magyarország a korábbiaknál is hangsúlyosabban vegye ki részét a nemzetközi közösség kihívásainak leküzdésében – mindenekelőtt a migráció kiváltó okainak helyben történő kezelésében –, biztosítva ugyanakkor hazánk gazdasági kapcsolatainak a megerősítését, így a magyar gazdasági szereplők és a civil szféra nemzetközi fejlesztési programokba történő fokozottabb bevonását.


A NEFE2025 értelmében a nemzetközi fejlesztéspolitikai tevékenységünk meghatározó nemzetközi multilaterális kereteit továbbra is az ENSZ, illetve az EU és az OECD jelentik. A magyar álláspont érvényesítésének érdekében törekszünk tevékenységünk más donorokkal történő összehangolására, különös tekintettel az EU-tagállamokkal, a V4-országokkal, de más donor országokkal és szervezetekkel való együttműködésre is.



A magyar nemzetközi fejlesztéspolitika eredményei


Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta hazánk hivatalos, nemzetközi fejlesztési támogatása (Official Development Assistance, ODA) több mint megnégyszereződött. A 2018-as év a korábbi évek tendenciájához képest rekordévet jelentett: ebben az évben Magyarország mintegy 285,2 millió dollárt fordított a fejlődő országok megsegítésére, így a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) képest számított hivatalos fejlesztési támogatásunk 0,09%-ról megközelítőleg 0,21%-ra emelkedett a 2010-es évhez képest. Ezen eredmény nem csupán a V4 országok által nyújtott fejlesztési támogatások mértékét haladta meg, de az összes donorország körében is az egyik legnagyobb növekedésnek számított.


Magyarország 2019-ben – 2018-hoz hasonlóan ismételten hazai rekordot döntött a fejlesztési támogatások tekintetében: az előzetes adatok szerint hazánk hivatalos fejlesztési támogatása 2019-ben 316,7 millió dollárt tett ki, amely a GNI 0,22%-t jelenti. A támogatások mértéke 2019-ben 15,1 milliárd forinttal (31,78 millió dollárral) emelkedett 2018-hoz viszonyítva, ami reálérteken számolva 14,5%-os növekedést jelent. Utóbbi az OECD DAC-tagállamokat tekintve a második legnagyobb mértékű növekedésnek számít. További információk a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztéspolitikára vonatkozó aloldalán olvashatóak. Hazánk nemzetközi fejlesztéspolitikájának a koordinációjáért Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkára, valamint az alárendeltségébe tartozó Nemzetközi Fejlesztési Főosztály felel.


Magyarország nemzetközi humanitárius segélytevékenysége és az ENSZ


Magyarország nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét egyrészt nemzetközi keretben, másrészt bilaterális alapon hajtja végre. ENSZ-tagságunktól kezdődően bekapcsolódtunk a nemzetközi humanitárius közösség tevékenységébe, alapvetően a különböző szakosított szervezetek munkáján keresztül. 2013-ban Magyarország az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának  (OCHA) ún. Katasztrófa-felmérő és Koordinációs Csoportjának (UN Disaster Assessment and Coordination, UNDAC) tagjává vált. Ezzel Magyarország csatlakozott az ENSZ mintegy 250 magasan képzett szakértőjét tömörítő csoportjához, melynek tagjai a hirtelen bekövetkező veszélyhelyzetek során rövid időn belül a katasztrófa által sújtott országba érkeznek, felmérik a károkat és a lakosság szükségleteit, és az érintett kormánnyal együttműködésben koordinálják a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást.

2019-től Magyarország bilaterális alapú nemzetközi humanitárius tevékenységét a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkársága koordinálja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium saját hatáskörében továbbra is végez bilaterális humanitárius tevékenységet, illetve gondoskodik a szakpolitika multilaterális (EU, ENSZ, OECD) keretekben történő képviseletéről.

Magyarország nemzetközi fejlesztési tevékenységéről bővebben a nefe.kormany.hu oldalon olvashat.