Magyarország 65 évvel ezelőtt, 1955 decemberében nyert felvételt az Egyesült Nemzetek közé további 15 országgal együtt. Az ezt követő években hazánk megkezdte az ENSZ-család szervezetének tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódást, és azóta is számos magyar szakértővel és tisztségviselővel képviselteti magát a szervezetben, akik segítik az ENSZ Titkársága, az ENSZ szervei, a szakosított intézmények és autonóm szervek, valamint az egyéb bizottságok és kapcsolódó testületek munkáját. 



Magyarország 1955. december 14-én nyert felvételt az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A nemzetközi enyhülési folyamat részeként ekkor vált az ENSZ tagjává további 15 ország: Albánia, Ausztria, Ceylon (Sri Lanka), Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.


Magyarország ENSZ tagságának kezdeti éveit alapjaiban határozta meg az 1956-os októberi forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás, amely azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés napirendjére került. A magyarországi események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én különbizottságot hozott létre. Az ezt követő években a „magyar kérdés” folyamatosan szerepelt az ENSZ különböző fórumainak napirendjén, amíg a Kádár-rendszer konszolidációját követően a Különbizottság 1962-ben le nem zárta tevékenységét.


A következő években Magyarország megkezdte teljes körű integrációját az ENSZ-család rendszerébe. Fokozatosan bekapcsolódtunk többek között az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tevékenységébe. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az Egyetemes Postaegyesület (UPU), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyermekalapja (UNICEF), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkájában Magyarország már az ENSZ-tagság elnyerése előtt is részt vett.


Hazánk több mint fél évszázada tartó tagsága alatt folyamatosan arra törekszik, hogy az ENSZ-család céljainak eléréséhez Magyarország aktívan hozzájáruljon, segítse az ENSZ szerveinek, a szakosított intézményeinek, kapcsolódó szerveinek, és az egyéb bizottságainak és testületeinek munkáját, szakmailag kiemelkedő magyar szakértőkkel támogassa a szervezet tevékenységét.


A fenti célok megvalósítása felé vezető út eredményeképp Magyarországot kétszer – 1968-ban és 1992-ben – választották meg Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé, és 1982-ben a Közgyűlés 37. ülésszaka során hazánk adta a Közgyűlés soros elnökét, Hollai Imre személyében. 2022-ben – amennyiben az ENSZ által megválasztásra kerül – Magyarország fogja ismét a közgyűlés elnökét delegálni.



Az ENSZ tevékenyégéhez fűződő békefenntartás a nemzetközi közösség alapvető eszköze a béke és biztonság elősegítésében. A válságkezelési és békefenntartási feladatokban való részvétel a magyar biztonságpolitika egyik kiemelt eleme. Ennek okán 1988-ban Magyarország bekapcsolódott az ENSZ békefenntartó tevékenységébe az Irak-Irán Katonai Megfigyelő Csoport tagjaként, s azóta már számos ENSZ különböző békefenntartói misszióban vett részt és küld kontingenst.


A fentieken túl megemlíthető továbbá, hogy hazánk az ENSZ-szel és szakosított szerveivel való együttműködés terén rendkívüli elkötelezettségét mutatja, hiszen a Magyar Kormány erőfeszítéseinek eredményeként az elmúlt években Budapest számos nemzetközi szervezet és szakosított intézmény regionális központja (UNHCR, FAO, ILO, IFRC) lett.  A hazánkban már jelen levő ENSZ irodák visszajelzései alapján ezek a szervezetek elégedettek a fővárosunkra eső választásukkal, kiemelve a budapesti központok rendkívül előnyös elhelyezkedését, az itt tapasztalható életszínvonalat és a város nyújtotta számtalan lehetőséget.



Vlagyimir Voronkov, az ENSZ főtitkárhelyettese és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az ENSZ terrorizmus elleni hivatalának közös rendezvényén, 2019. november 7-én.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)