A nemzetközi fejlesztési szakpolitika célja a világban létező szegénység és a globális egyenlőtlenségek csökkentése, a nemzetközi biztonság és stabilitás, a béke és a fenntartható fejlődés, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogbiztonság előmozdítása.

 

A NEFE politika fő iránytűjét napjainkban az ENSZ tagállamai által 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) jelentik, amelyek a mélyszegénységben élők arányának az 1990-ben mérthez képest felére csökkentését és a humánus élet legalapvetőbb feltételeinek számottevő, számszerűsíthető javítását irányozták elő. A magyar NEFE politika az MDG-k teljesülését, 2015 után pedig az azok örökébe lépő, a nemzetközi közösség által kialakítandó fenntartható fejlődési célrendszer megvalósítását igyekszik elősegíteni. Ez a célrendszer a fejlődés és a szegénységcsökkentés legalapvetőbb feltételeit várhatóan szélesebb, az előrelépéshez szükséges gazdasági növekedést, és annak a környezettel való összhangját, a fejlődés fenntarthatóságát szem előtt tartó, a fejlett és a fejlődő világ számára egyaránt iránymutatást jelentő célokkal ötvözi majd. Magyarország ezekkel a célokkal messzemenően egyetért, és adottságainak, továbbá teherbíró képességének függvényében igyekszik aktív szerepet vállalni az ez irányú nemzetközi donortevékenységben, elfogadva az ENSZ, az OECD és az EU által kialakított nemzetközi normákat és trendeket.


A magyar hivatalos fejlesztési hozzájárulás (ODA) célú ráfordítások túlnyomó része multilaterális keretben jut el a kedvezményezettekhez. Kétoldalú NEFE együttműködésünk meghatározó formáját alapvetően a tapasztalatátadásra irányuló, úgynevezett technikai segítségnyújtási projektek jelentik.

 

Magyarország nemzetközi humanitárius segélytevékenysége és az ENSZ

 

Magyarország ENSZ-tagságától kezdődően, lehetőségei szerint bekapcsolódott a nemzetközi humanitárius közösség munkájába és akcióiba, alapvetően a különböző szakosított szervezetek munkáján keresztül. Magyarország a hatékony humanitárius segítségnyújtás érdekében a multilaterális befizetéseit az ENSZ humanitárius tevékenységet végző szervezeteire és alapjaira (CERF, ISDR, OHCHR, OCHA, UNICEF, WFP), valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalomra és annak tagszervezeteire (ICRC, IFRC) összpontosítja.


2013-ban Magyarország az OCHA ún. Katasztrófa-felmérő és Koordinációs Csoportjának (UN Disaster Assessment and Coordination, UNDAC) tagjává vált. Ezzel Magyarország csatlakozott az ENSZ mintegy 250 magasan képzett szakértőjét tömörítő csoportjához, melynek tagjai a hirtelen bekövetkező veszélyhelyzetek során rövid időn belül a katasztrófa által sújtott országba érkeznek, felmérik a károkat és a lakosság szükségleteit, és az érintett kormánnyal együttműködésben koordinálják a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást.

 

Az első humanitárius csúcstalálkozóról

 

Az ENSZ főtitkár kezdeményezésére 2016 májusában kerül sor az első Humanitárius Csúcstalálkozóra (World Humanitarian Summit, WHS) Isztambulban. Az ENSZ 2014-15 során nyolc regionális és egy globális konzultáció keretében kívánják áttekinteni a WHS négy témakörét (támogatáshatékonyság, sérülékenység csökkentése és kockázatkezelés, innováció, válságövezetekben élők szükségletei) és előkészíteni a csúcstalálkozón elfogadásra kerülő főtitkári jelentést, amely a 2016 utáni időszakra a humanitárius fellépésre vonatkozó javaslatokat tartalmaz.

 

Magyarország 2015. február 3-4. között adott otthont Budapesten a WHS-t előkészítő regionális találkozók egyikének. A rendkívül sikeresnek értékelt találkozón a humanitárius szakterület különböző szektorainak (államok, nemzetközi szervezetek, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom tagjai, civil szféra, kedvezményezettek, magánszektor, tudományos élet) középvezetői vettek részt.