Magyarország 60 éve az ENSZ-ben

Magyarország 60 évvel ezelőtt, 1955 decemberében nyert felvételt az Egyesült Nemzetek közé további 15 országgal együtt. Az ezt követő években hazánk megkezdte az ENSZ-család szervezetének tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódást, és azóta is számos magyar szakértővel és tisztségviselővel képviselteti magát a szervezetben, akik segítik az ENSZ Titkársága, az ENSZ szervei, a szakosított intézmények és autonóm szervek, valamint az egyéb bizottságok és kapcsolódó testületek munkáját. 


Magyarország 1955. december 14-én nyert felvételt az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A nemzetközi enyhülési folyamat részeként ekkor vált az ENSZ tagjává további 15 ország: Albánia, Ausztria, Ceylon (Sri Lanka), Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország.

 

Magyarország ENSZ tagságának kezdeti éveit alapjaiban határozta meg az 1956 októberi forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás, amely azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés napirendjére került. A magyarországi események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én különbizottságot hozott létre. Az ezt követő években a „magyar kérdés” folyamatosan szerepelt az ENSZ különböző fórumainak napirendjén, amíg a Kádár-rendszer konszolidációját követően a Különbizottság 1962-ben le nem zárta tevékenységét.

 

A következő években Magyarország megkezdte teljes körű integrációját az ENSZ-család rendszerébe. Fokozatosan bekapcsolódtunk többek között az ENSZ Iparfejlesztési Szervezet (UNIDO), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tevékenységébe. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az Egyetemes Postaegyesület (UPU), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalap (UNICEF), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkájában Magyarország már az ENSZ-tagság elnyerése előtt is részt vett.

 

1968-ban Magyarországot két évre a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé választották. 1982-ben a Közgyűlés 37. ülésszaka során hazánk adta a Közgyűlés soros elnökét Hollai Imre személyében. 1988-ban Magyarország bekapcsolódott az ENSZ békefenntartó tevékenységébe az Irak-Irán Katonai Megfigyelő Csoport tagjaként. 1992-93 között országunk ismételten betöltötte a Biztonsági Tanács nem állandó tagságát, amelynek különös jelentőséget adott a térségünkben kitört délszláv háború.


Menü

Főoldal

Navigáció