Az ENSZ és az emberi jogok

Az ENSZ emberi jogi fórumai

Az ENSZ három pillérének egyike az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása. Az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete a 47 tagú Emberi Jogi Tanács (rövidítve: EJT; angolul: Human Rights Council – HRC). A testület évente három alkalommal (március – 4 hét, június – 3 hét, szeptember – 3 hét) ülésezik Genfben. Az EJT rendszeresen napirendjére tűzi a legsúlyosabb válságokat és ennek keretében vizsgálja az adott országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket . A testület olyan tematikus kérdésekkel is foglalkozik, mint a szólás-, a gyülekezési és a vallásszabadság; a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek jogai; a demokrácia és jogállamiság; népirtás-megelőzés; rasszizmus; a halálbüntetés alkalmazása; a kisebbségek helyzete; az emberi jogi jogvédők helyzete; valamint a terrorizmussal szembeni fellépés és az emberi jogok kapcsolata. Magyarország kezeli a bírói függetlenség, valamint a jogvédők elleni kormányzati megtorlásokkal (reprisals) foglalkozó EJT-határozatokat. Magyarország az EJT létrejötte óta két ízben, a 2009-2012-es, valamint a 2017-2019-es ciklusban vett részt tagként a Tanács munkájában.

Az EJT ülésszakainak keretében megvalósuló tevékenységet egészíti ki az évenként háromszor kéthetes Egyetemes Emberi Jogi Felülvizsgálati mechanizmus (Universal Periodic Review – UPR), amelynek keretében a Tanács valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét és teljesítményét rendszeresen megvizsgálja. Az ülés során valamennyi tagállam ajánlásokat fogalmazhat meg az épp vizsgált állam számára, amely azok végrehajtásáról az öt év múlva esedékes következő felülvizsgálatán számol be. Magyarország első Egyetemes Emberi Jogi Felülvizsgálatára 2011 májusában került sor. A második UPR-felülvizsgálat 2016 májusában zajlott, amelyre a felkészülés a UPR-ajánlásra létrehozott Emberi Jogi Munkacsoport (EJMCS) segítségével valósult meg. A következő felülvizsgálat 2021. november folyamán esedékes.

Az EJT éves jelentése az emberi jogokkal foglalkozó III. Bizottságon keresztül kerül az ENSZ Közgyűlés elé New Yorkban. A Közgyűlés III. Bizottsága hasonló kérdéseket vizsgál, mint az EJT, New Yorkban azonban nemcsak 47, hanem mind a 193 ENSZ-tagállam rendelkezik szavazati joggal, amely eltérő megközelítést tesz lehetővé.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatala

Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) segítséget nyújt a tagállamoknak az emberi jogok érvényesítésében, szorosan együttműködve a helyi partnerekkel annak érdekében, hogy az alapvető emberi jogi standardok gyakorlatba való átültetése megvalósulhasson. Az OHCHR támogatja az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó mechanizmusainak munkáját, szerepet vállal az emberi jogi képzésben, információ-terjesztésben, és a nemzetközi egyezmények és kapcsolódó kiegészítéseik minél szélesebb ratifikációjának előmozdításában. A Hivatal élén jelenleg a chilei származású Michelle Bachelet főbiztos asszony áll.

Különleges eljárások

Az különleges eljárások (Special Procedures) az EJT által kinevezett különleges jelentéstevők, független szakértők, illetve munkacsoportok tevékenységét jelentik: tematikus emberi jogi kérdésekkel, illetve az egyes országok emberi jogi helyzetével kapcsolatban személyes látogatások, megkeresések útján folytatnak vizsgálatokat, és azokról beszámolnak az EJT-nek.

Az emberi jogi tárgyú ENSZ-egyezmények végrehajtását felügyelő testületek

Az ENSZ emberi jogi egyezményei és azokhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvek tartalmazzák mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket részes államaik magukra nézve elismernek. Az ezekhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvek között sajátos szerepe van az ún. panaszmechanizmusoknak, amelyek lehetővé teszik az egyéneknek az adott egyezményben vállalt jogok megsértése esetén a kormányokkal szembeni panasz benyújtását az adott egyezmény végrehajtását felügyelő szakértői testületekhez (treaty body-k). Magyarország 7 egyezmény és 9 Kiegészítő Jegyzőkönyv részese. Részes államként, hazánk is vállalta, hogy az egyezmények és jegyzőkönyveik végrehajtásáról időszakonként jelentéseket készít, és azokat kormányküldöttség részvételével Genfben megvédi a vonatkozó bizottságok előtt.

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottságnak (CRPD) Dr. Lovászy László Gábor személyében 2012 óta, a Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságnak (CERD) pedig 2018-tól Dr. Izsák-Ndiaye Rita személyében van magyar tagja.

Az EU ENSZ-en belüli emberi jogi tevékenysége

Az EU emberi jogi tevékenységének szakmai koordinálása elsősorban az Európai Unió Tanácsának Emberi Jogi Munkacsoportjában (COHOM) történik. A testület napirendjén szereplő legfontosabb kérdések: közös EU álláspontok kialakítása az ENSZ különböző emberi jogokkal foglalkozó fórumai előtt; az EU emberi jogi politikájának végrehajtása keretében demarche-ok készítése egyes konkrét esetek, illetve országhelyzetek kapcsán; az EU emberi jogi párbeszédei harmadik országokkal; az EU emberi jogi stratégiájának és iránymutatásainak kidolgozása és kezelése. Az EU emberi jogi tevékenységében kiemelt szerepet játszanak az ún. emberi jogi és demokrácia cselekvési tervek, melyek ötéves időszakokra bontva határozzák meg a témában a nemzetközi színtéren az Unió által követendő kiemelt irányvonalakat.


Menü

Főoldal

Navigáció