Az ENSZ és az emberi jogok

Az Egyesült Nemzetek egyik legfontosabb feladata az alapvető emberi jogok védelme, melyet többek között a genfi székhelyű Ember Jogi Tanácson és az Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalon keresztül valósít meg. Magyarország aktív az emberi jogok területén, hazánk legutóbb 2009-2012 között volt tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amelynek során elnökhelyettesi pozíciót is betöltött. A 2017-2019-es időszakra ismét pályázunk a testület tagságára.

Az ENSZ emberi jogi fórumai

Az ENSZ három pillérének egyike az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása, melynek fő megjelenítője az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete, a 47 tagú Emberi Jogi Tanács (EJT). A testület évente három alkalommal (március – 4 hét, június – 3 hét és szeptember – 3 hét) ülésezik Genfben. Ezt egészíti ki a háromszor kéthetes Általános Emberi Jogi Felülvizsgálati mechanizmus (UPR), amelynek keretében a Tanács valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét és teljesítményét rendszeresen vizsgálja. Az ülés során valamennyi tagállam ajánlásokat tehet, amelyek végrehajtásáról az érintett állam a következő felülvizsgálaton számol be.

A Magyarország első Általános Emberi Jogi Felülvizsgálatán (2011. május) megfogalmazott ajánlások többségét hazánk elfogadta és azok végrehajtásáról félidős jelentést nyújtottunk be. A következő felülvizsgálatra 2016-ban kerül majd sor, amelyre a felkészülés a UPR ajánlásra létrehozott Emberi Jogi Munkacsoport segítségével valósul meg.

Az EJT rendszeresen napirendjére tűzi a legsúlyosabb válságokat (pl. az iraki, szíriai, líbiai, a dél-szudáni, észak-koreai, az afgán, az iráni, az ukrán stb. emberi jogi helyzetet). A testület olyan tematikus kérdésekkel is foglalkozik, mint a szólás, a gyülekezési és vallásszabadság, a nők, gyermekek, fogyatékossággal élők jogai, a demokrácia és jogállamiság, népirtás-megelőzés, rasszizmus, a halálbüntetés alkalmazása, a kisebbségek helyzete, az emberi jogi jogvédők helyzete, valamint a terrorizmussal szembeni fellépés és az emberi jogok kapcsolata. A rendszerváltozás óta Magyarország kezeli a bírói függetlenség, valamint a jogvédők elleni kormányzati megtorlásokkal (reprisals) foglalkozó EJT határozatokat.

Az EJT éves jelentése az emberi jogokkal foglalkozó III. Bizottságon keresztül kerül a Közgyűlés elé New Yorkban. A Bizottság hasonló kérdéseket vizsgál, mint az EJT, New Yorkban azonban nemcsak 47, hanem valamennyi ENSZ tagállam rendelkezik szavazati joggal, amely eltérő megközelítést tesz lehetővé.

Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) segítséget nyújt a tagállamoknak az emberi jogok érvényesítésében, szorosan együttműködve a helyi partnerekkel annak érdekében, hogy az alapvető emberi jogi standardok gyakorlatba való átültetése megvalósulhasson. Támogatja az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó mechanizmusainak munkáját, szerepet vállal az emberi jogi képzésben, információ-terjesztésben, és a nemzetközi egyezmények ratifikációjában. A Hivatal élén jelenleg Zeid Ra’ad Al Hussein jordán herceg áll.

Különleges eljárások, raportőrök

Az EJT által kinevezett különleges jelentéstevők, illetve független szakértők tematikus emberi jogi kérdésekkel (bírói függetlenség, szólásszabadság, vallásszabadság stb.), illetve az egyes országok emberi jogi helyzetével (Burma, Irán, Észak-Korea, Szudán stb.) kapcsolatban személyes látogatások, megkeresések útján folytatnak vizsgálatokat és azokról beszámolnak az EJT-nek.

Az ENSZ Kisebbségi Fórumának munkáját 2011-től Izsák Rita, az ENSZ különleges jelentéstevője segíti. A raportőr tesz ajánlást az adott évben megrendezésre kerülő fórum napirendjére, amely 2013-ban a vallási kisebbségek, 2014-ben pedig a kisebbségekkel szembeni atrocitások megelőzésének és kezelésének kérdése volt

Az emberi jogi tárgyú ENSZ-egyezmények végrehajtását felügyelő testületek

Az ENSZ emberi jogi egyezményei és azokhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvek tartalmazzák mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket ratifikációjuk esetén a részes államok magukra nézve elismernek. Az ezekhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvek között sajátos szerepe van az ún. panasz-mechanizmusoknak, amelyek lehetővé teszik az egyéneknek az adott egyezményben vállalt jogok megsértése esetén a kormányokkal szembeni panasz benyújtását az adott egyezmény végrehajtását felügyelő szakértői testületekhez (treaty body-k). Magyarország 7 egyezmény és 9 Kiegészítő Jegyzőkönyv részese. Hazánknak is nemzetközi kötelezettsége kb. 4-5 évenkénti időszakos jelentéseket készíteni, és azokat kormányküldöttség részvételével Genfben megvédenie a bizottságok előtt.

A Fogyatékossággal Élők Jogaival foglalkozó Bizottságnak (CRPD) Lovászy László Gábor személyében 2012-től magyar tagja is van.

Az EU ENSZ-en  belüli  emberi  jogi  tevékenysége

Az EU emberi jogi tevékenységének koordinálása elsősorban az Európai Tanács Emberi Jogi Munkacsoportjában (COHOM) történik. A testület napirendjén szereplő legfontosabb kérdések: közös EU álláspont kialakítása az ENSZ különböző emberi jogokkal foglalkozó fórumai előtt, az EU emberi jogi politikájának végrehajtása keretében demarche-ok készítése egyes konkrét esetek, illetve országhelyzetek kapcsán, az EU emberi jogi párbeszédei, az EU emberi jogi stratégiájának és iránymutatásainak kidolgozása és kezelése.

Magyarország főbb nemzetközi jellegű emberi jogi kezdeményezései

A KKM 2008 óta évenként rendezi meg a Budapesti Emberi Jogi Fórumként ismertté vált nemzetközi konferenciasorozatot, nemzetközi szervezetek képviselői, szakértők, helyi és nemzetközi NGO-k, valamint kormányzati szakemberek részvételével. A legutóbbi, 2014 novemberében megrendezett Fórum ismert nemzetközi szakértők részvételével, nemzeti prioritásainkkal és az EU emberi jogi stratégiájával összhangban az alábbi témákat vitatta meg: 1. Emberi jogi és humanitárius jogi dilemmák a megelőzés és védelmi felelősség elvének összefüggésében; 2. A nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek emberi jogai – közösségben gyakorolt egyéni jogok vagy egyének alkotta közösségek kollektív jogai? 3. A véleménynyilvánítás és szólásszabadság – online és offline kihívások; 4. Emberi jogok és a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszer.

2010 októberében hozta létre a Közép-Európai Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem a „Népirtás és Tömeges Atrocitások Megelőzéséért” Alapítványt. A programok tényleges megvalósítását az Alapítvány munkaszervezete végzi Budapest Népirtás Megelőzési Központ néven. Projektjeik közül kiemelendő a tömeges atrocitások megelőzését szolgáló EU képességek javítását célzó tanulmány, amely bemutatja az Unió jelenlegi (korlátozott) népirtás-megelőzési kapacitásait és ajánlásokat tesz azok javítására. A gyakorlati együttműködés terén a V4 országokban folytat kormányzati képességfejlesztést a Visegrádi Alap finanszírozásával.

Menü

Főoldal

Navigáció